szikra

gondolkoztam, de nem sokat, hogy mi legyen a blogom címe.

először kamu.blog-ot akartam, de már foglalt volt. már csak egy volt cicánk neve után is.

ez az isteni szikra nem a nagyképűségem, vagy az erős vallási hátterem miatt lett, hanem mert elképesztő és nagy dolognak tartom a gondolkodás és a képzelet ajándékát. mondhatnám, hogy ez tesz minket emberré, de nem szeretem elmisztifikálni a távolságot köztünk és a többi élőlény között.

mindenesetre a kreativitás, az elvonatkoztatás, a fejben való teremtés, még ha nincs is kézzelfogható eredménye (mint a képzőművészeknél) nagy becsben áll nálam.

talán néha túlságosan is, rendszeresek a súrlódásaim, főleg azokkal, akik csak kevés ideje ismernek. ugyanis számomra semmi érdekességgel nem bír a világ eseményeinek időrendi sorrendje. valahogy nem érdekel MI történik. engem a történések miértje, összefüggései, lelki hullámai érdekelnek.

nem nagyon érdekel, hogy mi volt nálatok ebédre és nem nézek katasztrófafilmeket. 

sose tudom megfelelően lelkesen hallgatni ha (a példa kedvéért tfh.) hazajön a Kedvesem és elmeséli MI volt a melóban. mert valahogy nem azt meséli, amire én kíváncsi vagyok.

mást látunk a világból. azt szoktam mondani, hogy nekem az emberi kapcsolatok a hobbim. nem csak ezzel foglalkozom, de ezzel szeretek.

nem mindenki van így. azért írom ezeket is ide, mert a barátaim többsége ezekből a témákból csak adagolva, csepegtetve tud befogadni. remélem "lelkiző-elemző" típusnak lenni nem nagyobb bűn, mint autó-lóverseny-kisbaba-mániásnak, de gondolom legalább annyira fárasztó.

ezért nem olvasok napilapokat sem, és nagyon kevéssé köt le a Híradó, de emiatt szeretem a HVG-t, vagy az A la Carte-ot, mert jellegükből adódóan elvonatkoztatnak, összefüggéseket keresnek. hosszabb távon gondolkoznak.

ennek a gondolkodásmódomnak vannak előnyei, de nagy hátránya, hogy nem tudok (sose tudtam) elég figyelmet fordítani a részletekre. sose voltam jó pl. a számokkal, időpontokkal, adatokkal. ez nagy gond, ha valaki (tfh.) statikus. kéne nekem egy jó titkár/titkárnő, aki kidolgozza, finomítja a nagy vonalakat.

egy jó titkárnő aranyat ér.

UPDATE: addig addig forgattam fejben a blogom nevét, hogy lerövidítettem "isteni szikrá"-ról "szikrá"-ra. kifejezőbb, sokkal több kapcsolatot, asszociációt enged meg, tömörebb (és talán a 3. parancsolatot is kevésbé sértem, de mindenesetre fölöslegesen nem sejtet olyan spirituális hátteret, ami nem a sajátom, így a blogé sem).

amúgy nagyon szeretem a tömörséget. szeretem az egyszerű, letisztult dolgokat, átgondoltságot, bölcsességet, befektetett munkát feltételez. az írásaimat is legtöbbször utólag rövidítenem kell, lecsapkodom a mócsingot. no persze ettől nem lesznek értékes írások, de törekszem rá.

gondolkoztam, hogy szabad legyen-e megváltoztatnom a régi írásaimat. de arra jutottam, hogy kiegészíthetem, de nem nyúlhatok bele. az az akkori gondolatomnak-érzésemnek jó-rosz vetülete, mindenesetre annak a pillanatnak az eredménye. még javítani is a (közel)múltam torzítása. olyat csak a történészek/országok csinálnak. meg az agyam is. mindig felülírjuk, kiszínezzük, megváltoztatjuk a múltunkat, emlékeinket. profi csalók vagyunk. szóval maradnak ezek itt szerkesztetlen-sután.