HTML

szikra

"Csak egyetlen örömforrásban reménykedhetünk: az emberi kapcsolatokban." Antoine de Saint-Exupéry

Friss topikok

Linkblog

2008.12.26. 20:25 Chille

Kipling

ezt nagyon szeretem. mivel nem akarlak nagyon fárasztani titeket fölöslegesen, kiemelem, ami igazán megfogott.

Rudyard Kipling: Ha...

Ha józanul tudod megóvni fődet,
midőn a részegültek vádja mar,
ha tudsz magadban bízni, s mégis: őket
hogy kételkednek, megérted hamar;
ha várni tudsz, türelmed nem veszett el,
s csalárdok közt sem léssz hazug magad
s nem csapsz a gyűlöletre gyűlölettel,
de túl szelíd s túl bölcsszavú se vagy;

ha álmodol - s nem léssz az álmok rabja,
gondolkodol - s ezt célul nem veszed,
ha nyugton pillantsz Győzelemre, Bajra,
s e két garázdát egyként megveted;
ha elbírod, hogy igaz szódat álnok
torz csapdává csavarja a hamis,
s miért küzdöttél, mind ledőlve látod,
de fölépíted nyűtt tagokkal is;

ha tudod mindazt, amit megszereztél,
kockára tenni egyetlen napon,
s veszítve új kezdetbe fogni, egy fél
sóhajtás nélkül némán és vakon;
ha tudsz a szívnek, ínnak és idegnek
parancsot adni, bár a kéz, a láb
kidőlt, de te kitartasz, mert tebenned
csak elszánás van, ám az szól: "Tovább!";

ha tudsz tömeggel szólni, s él erényed
királlyal is - és nem fog el zavar,
ha ellenség se, hű barát se sérthet,
ha szíved mástól sokat nem akar;
ha bánni tudsz a könyörtelen perccel:
megtöltöd s mindig méltó sodra van,
tiéd a föld, a száraz és a tenger,
és - ami még több - ember léssz, fiam!

Devecseri Gábor fordítása
 
 

sok fordítást olvastam, ezért eredetiben ez a 2 sor:

If you can meet with Triumph and Disaster
And treat those two imposters just the same:

azaz "dicsőséges győzelem és katasztrófa".

azért pont ez, mert számomra az önuralom mindig is nagyra becsült jellemvonás volt. nincs bennem sok (talán az átlagnál kicsit több), de nagyon törekszem rá. a hideg fejű, higgadt, cool szamuráj/cowboy, akinek nincs mit vesztenie, ez tetszik. az eltávolodás, felülemelkedés el is veszi az ízét a dolgoknak, de tudjátok, hogy a sok fűszer bizony gyomorfekélyhez vezet! nekem a "szenvedélyes" mindig inkább szitokszó volt. nagyon tudom szégyellni magam, ha mérgemben/fáradtságból olyannal kiabálok, aki semminek sem okozója, netán még a szerettem is. a hideg fej, a tiszta, mérlegelő gondolkodás. persze így sem lehet mindig szerencsénk. és ez nem azt jelenti, hogy a tibeti buddhista papok nem dönthetnek úgy, hogy nincs más reményük és nekimennek a kínai katonaságnak puszta kézzel. mindenesetre magát a döntést nem szabadna az érzelmeknek beárnyékolni. 

szóval tartsátok távol magatokat a szélsőségektől!

a monotónia/rutin/változatlanság bizonyos értelemben a boldogság szinonimája. hosszú távon mindenesetre. na most ne a gyári szalagmunkásra gondolj, aki kirobotolja a belét, és egész életében olyat végez, amit utál, hanem a bevett napirendre, arra, hogy tudod, mire ébredsz reggel, a biztos családi háttérre, a kedvelt, szükséges dolgok állandó jelenlétére. persze időnként kell egy kis bungee jumping, de a folyamatos, gyors változás régi barátunk, a félelem (stressz) nagy fegyvere.

a nagy vallások, filozófiák mind ezt a hátteret adják, a változatlanság, öröktől valóság biztonságát. akik katolikusoknak  a szemére hányják, hogy nem változnak elég gyorsan, nem értik az idők szavát, (családtervezés, cölibátus, homoszekszualitás, vagy bármely témában) azok elfelejtik, hogy ez egyben legnagyobb ERÉNYE ennek a világcégnek.

ebből aztán sok minden adódik még. pl. hogy nem szeretem a latinos mentalitást, a kiabáló kommunikációt és a dudát. nem szeretem a nagy felhajtásokat, és népünnepélyeket. nem szeretem, ha valaki röhög, pláne ha sokan röhögnek, vagy hisztérikus, én mosolyogni szeretek, és csendesen magamnak sírdogálni. nem szeretem a soha vissza nem térő lehetőségeket. de szeretem mindezek ellenkezőit.

persze, ahogy egy barátnőm (akivel többet veszekedtünk, mint találkoztunk) pszichomókus nővére megjegyezte, a szélsőségeségektől való iszonyom adódhat abból, hogy volt "szerencsém" bipoláris betegséggel (mániás-depresszióval, konkrétan) találkozni közelről. nos, adódhat.

lámlám, innen látható, kedves olvasóim (tfh. léteztek) hogy mindent szkepszissel, kétkedéssel kell elhinni. gondolkozni, megszűrni, és beilleszteni a saját világodba, még ha néha fárasztó is.

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://szikra.blog.hu/api/trackback/id/tr27842993

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása