szikra

van egy unokatesóm, aki az otthoni áldatlan állapotok miatt szelektív hallást fejlesztett ki. ez azt jelenti, hogy ugyan szervileg semmi baja nincs, de az agya nem hajlandó bizonyos hangokat értelmezni (erős, ijesztő zajok, kiabálás). van ilyen vakságban is (erről szólt a Lora, ami egy egész vállalható magyar film, de érthetetlen, hogy miért nem magyar lány a főszereplő).

erről az jut eszembe, hogy mennyire nem a valóságot érzékeljük, hanem annak az agyunk által beengedett képét. és ez ráadásul olyan tudat alatt működő szűrő, amire nincs is ráhatásunk. bár lehet jobb is így.

 itt kis Magyarhonban amúgy is szuperek vagyunk a valóság módosított érzékelésében. minket a rideg tények nem befolyásolnak. lobog a bőgatyám az alföldi szélben.

talán semmi nem létezik, csak az agyunk szórakozik velünk! ahhoz képest túl komolyan veszem, azt hiszem.

apropó érzékelés, milyen érdekes, hogy az evés mennyire alapösztön. egy régi nyaralásból, amire a nagy szerelmeddel mentél Göröghonba a legmélyeben egy-egy jó-különleges-vacak kaja marad meg sokszor a legjobban.

kicsit csodálkozom ezen a főzőcsatornákon is. szóval még haszontalabbnak tűnik nézni, ahogy más csinálja, mint a pornónál, és mégis. magamon is csodálkozom, mert végül is lekötnek. bár ahogy Nigella csinálja, az nálam átmenet a két műfaj között!

amúgy érdekes, hogy én az igazán intenzív testi élményekre én egyáltalán nem emlékszem. megmarad, hogy jó volt, vagy sem, de ennyi. de pl. sportra sem. talán ezért érdemes bekamerázni a hálószobát. persze ha nem csak a pók sző a sarokban...