szikra

nehezen ébredtem, ez a hobbim mellékterméke. ahogy találok másik hobbit, ami leállítja az agyamat, ezt ejtem.

mindenesetre megnéztem a tv2-n a Porco Rosso-t, és imádtam. ez a rajzfilm (anime) Hayao Miyazaki mester munkája, mint A vadon hercegnője (Mononoke), Chihiro, a Tortoro, vagy A vándorló palota. ha nem láttátok, feltétlenül ajánlom!

ezek mesék. jellemzően japán mesék. de sok mindenben különlegesek nekem. először is a képi világuk gyönyörű, kifejező, természetszerető. de szerintem hibát követ el, aki csak az "anime" rajzstílus, vagy a képi világ alapján alapján szereti vagy nem szereti ezeket a meséket, mert a történetek és a karakterek is zseniálisak. a japánoknál a szellemek, mondák, hiedelmek világa nem külön világ, most is a mindennapok része és ez természetesen kiemelt szerepet kap, de amit én nagyon szeretek, hogy ezek a mesék igaziból a valóságról szólnak. vannak benne háborúk, halál, szegények, nehéz sorsú, megkeseredett emberek, beteljesületlen szerelmek is. de emellett reményt adnak, megmutatják az emberi nagyság értékét, annak ellenére, hogy nem mindig a jó győz!

ezek a mesék mélyek, minden korosztály számára adnak valamit, mint a jó mesék általában. például a Kisherceg.

nem retardáltakként kezeli a gyerekeket, arról mesél nekik, akit ők is látnak. a gyerekek kiskoruktól dolgoznak, átlátják és bevonják őket a szüleik/világ konfliktusaiba, éreznek, szerelmesek. ahogy különben tényleg. (ezt már írtam, hogy nem szeretem, ha a gyerekeket valami külön kis létformaként, burokban tartják. részben elkényeztetésből, részben, mert alábecsülik őket.)